A legegyszerűbb, leggyakoribb fehérjealkotó aminosav, a glicin detektálásáról elsőként tavaly számoltak be, ám a kutatóknak még bizonyítaniuk kellett a vegyület Földön kívüli eredetét. "Nem lehettünk biztosak benne, hogy nem az űrhajó gyártásakor vagy kezelésekor került oda" - mondta Elsila, a tanulmány vezetője.
Az aminosavak összekapcsolódásával állnak elő a fehérjék, melyek az élet alapját képezik. Fehérjemolekulák építik fel a hajat ugyanúgy, ahogy az élő szervezetek folyamatait szabályozó enzimeket is. A tudósok több elméletet állítottak már fel arról, hogy a bonyolult fehérjemolekulák a Földön képződtek-e, vagy kívülről, az űrből érkeztek bolygónkra. A legutóbbi felfedezések "az élet az űrből eredt" teóriáját erősítik.
"A glicin felfedezése egy üstökösben azt az elképzelést támogatja, hogy az élet alapvető építőkövei jelen vannak az űrben, és alátámasztja az érvelést, mely szerint az élet inkább gyakori lehet az űrben, mintsem ritka" - közölte Carl Pilcher, a NASA kaliforniai Asztrobiológiai Intézetének igazgatója.
Glicint és más aminosavakat is találtak korábban néhány meteoritban, ezek közül a leginkább figyelemre méltó az 1969-ben, az ausztráliai Murchison városa mellett becsapódott volt - tette hozzá Elsila.
Üstökös hozta volna az életet a földre?
